Egészséges emberként összejönnél mozgássérülttel?

Üdvözletem! Én szerintem azért annak könnyű ezt a kérdeznie, akinek semmi baja és zsongnak körülötte a pasik. Mindenek előtt próbáljuk meg beleélni magunkat a másik helyzetébe, hogy ez milyen lehet az illetőnek és csak utána ítélkezzünk. Én csak enyhébben vagyok mozgáskorlátozott, szándékosan nem írom azt le, hogy sérült vagy fogyatékkal élő, mert az más kategória, de nem könnyíti meg ismerkedést. Rengeteg a gonosz, rosszindulatú ember. A legutóbb is egy 'nagyon kedves' fiatalember bánt el velem, de szerencsére azóta találtam már mást és ő gyökeres ellentéte az előzőnek.

Sziasztok !
Én enyhe parkinson tünetes beteg vagyok. Szerintem az a baj ,hogy mindenki egészségesnek tartja magát. Ha leírná a való igazságot,sokkal könnyebb lenne a pár választás.A leírtakkal egyetértek HACHI -val.

Sziasztok! :)
Minden további nélkül! Ha elfogadja azt, hogy nincs testi hibám, vagy egyéb fogyatékosságom, és érezteti velem, hogy egyenrangú partnerként kezelem, nem rendeli saját magát alá... Csak így lehet igazi a boldogság... :)
A tolókocsival csak az az egy kis gond, hogy a lakhelyem "rezidenciája" a felső szinten van, és oda kis csigalépcső vezet... De ha az élet úgy hozza, hogy összeköltözés alakul ki, és én költözöm hozzá, akkor nincs gond... :D
Egyéb testi hibának nincs akadálya a szívemben... :)

Sziasztok! Gyerrekorom óta mozgássérült vagyok, a mai világban nem hogy társat találni, de még igazi barátokra lelni is nehéz, ha az ember egy kicsikét is másabb mint a többi azt kirekesztik,szégyelnek vele egyáltalán szóba állni is.

Sziasztok! Számomra a legfontosabb az összhang,őszinteség,kommunikáció,mindent megbeszélni együtt és odafigyelés egymásra,mert csak így működik és azt hiszem ezzel választ is adtam a forum kérdésére!

Üdv ! Én 34 éves mozgássérült pasi vagyok nevezetesen izomsorvadásom van ! jelentem 11 éve boldog párkapcsolatban élek egy gyönyörű nővel és előttesem szenvedtem hiányt nőkben szóval igen sok ember összejönne mozgássérült emberrel ! aki meg nem az jöjjön össze mással ! fel a fejjel mozgássérült társaim ne legyetek befordulva és tiétek a világ!

Magam is mozgáskorlátozott vagyok és tanúsíthatom, hogy még egyetlen üzenetet sem kaptam...Látogatók jönnek szép számmal, de a kommunikáció valahogy elmarad. Várok türelmesen. :)

Csak a szokásos... Nyugodtan mondhatom, hogy már több mint egy évtizede pontosan azt tapasztalom, amit Titokzatos nevű kollegina leírt, csak férfi oldalról. A duma az megy, főleg online. Személyesen már az sem igazán. Sőt, egy mozgássérült férfit legjobb esetben elkerülnek a csajok, rosszabb esetben ki is röhögik. . De azért az online szövegelés az megy ezerrel, hogy "hááá, peeersze hogy összejönnék, mert ugyanolyan értékes ember meg így meg úgy stbstb...nem mellesleg megjegyzem, hogy mozgássérült nők sem szívesen jönnek össze mozgássérült férfiakkal, ha teszem azt udvarol nekik néhány egészséges pali is. Ebből a szempontból egyébként érdemes azt is megjegyezni, hogy a sérült férfiaknak halmozottan hátrányos helyzetük van ezen a téren, hiszen nekik a kutya sem udvarol, cserébe ha ők akarnak udvarolni, 5 perc alatt le vannak pattintva Ahogy jól látszik itt a fórumtémában is, a kétségkívül csinos blondgirl már biztosan kapott egy raklapnyi üzenetet, ám meglepne ha bármelyik ide író mozgássérült férfi kapott volna érdeklődő levelet a "persze hogy összejönnék..." lányoktól.
Mindezt tapasztalatból írom, számos rövidebb, és egy sok évig tartó kapcsolat után, mozgássérült férfiként.

Sziasztok...Olvastam egy pár hozzàszólàst és valahogy azt érzem ezek csak "nagy szavak"..Mozgàssérült nő vagyok és szàmomra nehéz az ismerkedés....Én azt érzem a férfiak megíjednek ettől a szitutól....Kerekesszék...nincs làbad...és hàt kedvesen de közlik...Inkàbb mégsem)))))De bizom a csodàkban..soha nem adom fel a reményt..Imàdok élni..imàdom az életet...és hàt vàrom àlmaim csodàlatos igazi férfijét...Sok sikert mindenkinek!!!!

Az a legcsodálatosabb, hogy minden virág különleges kapcsolatot alakít ki az őt beporzó rovarral. Minden egyes orchidea a formájával vonz magához egy bizonyos rovart. A párját. A lelki társát. Az semmi mást nem akar, csak párzani vele. Mikor a rovar elszáll, és egy újabb lelki társ virággal párzik, beporozza azt. Sem a virág, sem a rovar nem foghatja fel párzásuk jelentőségét. Honnan is tudhatnák, hogy az ő szerelmük az életet terjeszti. Így van. Csak teszik, amit kell, és közben valami hatalmas és csodálatos dolog történik. Megmutatják nekünk, hogyan éljünk. Hogy az ember egyetlen paramétere a szíve. Ha meglátja a maga virágját, semmi nem állhat az útjába.Ezért keresem az én lelki társamat, hogy megtaláljam és egy csodálatos dolog velem is történjen!

Sziasztok MINDENKINEK ! Én úgy gondolom, hogy legyen bármi is a betegséged, ha a társadban nincs megfelelő EMPÁTIA akkor ha egészséges vagy sem fog tudni szeretni őszintén ! Azok az emberek akik a jövendő társukban nem az EMBERT nézik, aki nincs hiba nélkül, mint ahogyan Ö sem, az nem érdemel meg téged, az csak valamijen érdek miatt hajt rád. Ezt jobb az elején tisztázni....

Az az érdekes hogy az ember az életben nem gondolná azt hogy bármi megtörténhet vele,aztán mikor megtörténik mint pl-ául nekem az hogy kint dolgoztam külföldön és volt egy szem balesetem amitöl elvesztettem az egyik szemem,és müszemem lett még inkább másképen látom a világot így,ígyis tisztába voltam dolgokkal mivel szüleim hallás sérültek voltak és igy nöttem fel megtanultam jelelni és megismertem olyan embereket,és ismerek,nem egyszerü az élet az biztos,de mindig is meg akartam ismerni egy hasonló korú hallás sérült lányt, bár én hallok és tudok beszélni de ö nekik hallás sérülteknek olyan mély érzelmeik vannak amit sokan nem tudnak elképzelni,és most ugyebár a szememet is elvesztettem így kiváncsi lettem a vak lányok után vagy hasonló emberekhez mint én,mert eddig akárhányszor ismerkedtem egészséges lánnyal valahogy nem jött be a dolog kiderült hogy hallás sérültek szüleim vagy nehéz életem volt ez miatt meg sok volt az olyan ember akik elitéltek minket egyböl ,azt vettem észre hogy eltávolodtak tölem,és igen sokan itélkeznek csak nagyon nem értem mért mert én is egészséges voltam,aztán én se gondoltam volna hogy elvesztem az egyik szemem,és müszemmel élek tovább,sokan azt hiszik hogy áhh velük úgyse történhet meg semmi de tévednek,és utána meg már magukba zuhannak mert az elött meg ök kerülték az olyan embereket, persze nem megértettni kell velük azt hogy minden ember más hanem nekik kéne együtt érezni és elgondolkodni dolgokon hogy bármikor bármi megtörténhet velük is.

Sziasztok! Nekem is van hasonló dologgal kapcsolatban egy érdekes tapasztalatom. Ismertem egy lányt, akibe gyerekkoromban nagyon szerelmes voltam és mialatt hosszú éveken keresztül egyáltalán semmit sem tudtunk egymásról Ő sajnos hallássérült lett. Amikor még teljesen egészséges volt több olyan gesztust is tett, amiből látszott kedvel engem, annak ellenére hogy nekem már akkor is volt egy pici, nem igazán jelentős problémám (nem mozgássérültség vagy olyasmi ami bármiben korlátoz, csak ami látszik a képeimen), tehát ez egyáltalán nem jelentett számára gondot. A lényeg, hogy kb. 20 év után amikor újra rátaláltunk egymásra elhívtam, hogy találkozzunk és igent mondott. Beszélgettünk amennyire tudtunk, bár elég nehezen értettük egymást, de nagyjából azért igen. És végül azt mondta, hogy ne haragudjak, nem is lenne semmi baj, de Ő inkább olyannal szeretne párkapcsolatot, aki hozzá hasonló vagyis hallássérült vagy akár annál is súlyosabb nehézséggel küzd. Hogy pontosan mire gondolt nem tudom, de talán több dologra is. Talán arra, hogy inkább olyannak adna esélyt, akinek csak nehezebben sikerülhet párt találni. Ugyanakkor valószínűleg önbizalomhiány is volt abban, hogy elutasított és azt gondolta nem lehetnénk boldogok együtt a sérülése miatt. Kifejezetten szép lány volt különben, konkrétan gyönyörű szép. Én nagyon szerettem volna vele komolyabb kapcsolatot, de végül feladtam, mert egy idő után már kommunikálni sem volt hajlandó velem. Minden esetre úgy gondolom az a lány egy csodálatos ember aki tényleg jó példával jár elő mások számára. Inkább lemond arról, hogy neki úgymond egészséges társa legyen valaki olyan érdekében akiről tudja komolyabb nehézséget okoz számára a pártalálás. Ilyen csodálatos, szinte már önfeláldozó emberek is léteznek és micsoda fantasztikus, megbecsülésre és kitüntetésre méltó jellem!

Sziasztok.Uj vagyok itt.Egy rövid történetet osztok meg veletek,nem társat keresek.1hónappal ezelőtt ismerkedni kezdtem egy ex zsoldos katonával.Mindennapi üzenetváltásaink során lelki kapcsolódás alakult ki.Mivel 4háboruban harcolt és tulélt 3hadifogságot,jelenleg 41éves,komoly sérülései vannak.A szive viszont tele szeretettel.Én mellette döntöttem..Pedig csókolni nem tud,állkapcsa belülről tele van fémmel,a mosolygás is fajdalmat okoz?.Rengeteg plasztikai mütét..De kitartok mellette,mert azt az embert szeretem,aki ott benn lakik,a lelkét

Meggyőződésem, hogy IGEN ! Jómagam is mozgássérült lettem, de még jött hozzá diabétesz + annak szövődményei. Engem is néztek már hülyének mivel a diabétesz szövődményeit a 'dilidoki ' kezeli, amit előszőr szégyelltem. Ma már .....rá, mondjon aki amit akar , nekem az egészségem a fontos nem a gyagyások véleménye !

Sziasztok! Én jó pár éve kissé mozgássérült. Most már tudom milyen így élni. Vannak mozgássérült barátaim, van akinek megváltozott az életszemlélete amióta sérült, jobban értékeli az életet, az embereket. Azt senki nem tudja mikor kerül ilyen helyzetbe. Azért időnként befordulok, de szeretünk jókat beszélgetni, nevetni, élni.

Én 11 éve vagyok sm beteg. Szklerózis multiplex. Nagyon nehéz elfogadtatni az emberekkel azt, hogy csak beteg vagyok nem pedig hülye. Lövésük nincs az egészről. Megkérdeznének én szívesen elmondanám, már nem esik nehezemre. Azért persze vannak, akik megkérdezik, hogy "mikor épülsz le?" vagy "Halálos"? "Fertőző vagy..."? Ilyenkor kicsit befordulok, de már az ilyen megnyilvánulásokat is elintézem egy "kedves" nézéssel, vagy egy alapos kioktatással csúnya szavak használata nélkül (többnyire).

Kedves BRUMIBEARS!
Ez a magyar valóság! Ezen bosszankodni lehet, de sok értelme nincsen! Ebben a közösségben kell túlélni! Ha ez bánt téged, megértem, de elfogadni nem tudom. Egy kedves ismerősöm, próbált segíteni egy földön fekvő emberen. Az igyekezet meg volt, lassan a mentő is kiérkezett, valahogy rendőrök is előkerültek. Boldog volt, hogy mindent megtett, ami tőle tellett. Az napra meg volt a jó cselekedete. Egy hónap múlva idézést kapott. Kiderült, hogy a fickó, akin segíteni próbált feljelentette, hogy kirabolták. Mivel Ő volt aki jelen volt, mikor a rendőrök kiérkeztek és Ő volt, aki a mentőket is hívta hát Őt vették elő... Ennyit a segítségnyújtásról...
Legyen szép a napotok!

Általában amíg egészséges vagy nem is gondolsz arra, hogy mi lenne ha megbetegszel...? Frusztrálja ezeket az embereket az a tudat hogy öreá is sor kerülhet !

ALINA !

Az emberek alapból irigyek, rosszindulatúak és ezt így kell elfogadnunk, mint ahogyan mi is testi-lelki betegek vagyunk ezért a számukra "nyomorék + hülye ! " Lépj ezen túl és lásd meg azt a pici jót ami bennük is van, csak minket látva szerintem félnek, hogy egy napon ők is megbetegedhetnek. Általában amig

Én magam 2.tip. diabéteszes vagyok, naponta 5-ször szúrom magamat inzulinnal + gyógyszerek, jobb bokám merevítve 33éve sajnos, vagy kitudja...?
Az emberek igen érdekesek, mondok egy példát rá : egy komoly beosztású rendőrt egy beszélgetés során megkérdeztem, hogy ha a földön fekszek mert diabéteszes kómába estem, hány ember állna meg segíteni TÍZ EMBERBŐL...? Válasz : EGGY, AZÉRT HOGY BELÉDRUGJON...! Ennek ellenére én optimista ember vagyok, pedig egy közismert bankfiókban Baján rosszul lettem, / kamera vette ! / levertem a monitort, semmi baja nem lett, de mivel kiléptem az adott bank tagjai közül, feljelentettek, rendőrség a helyszínre kijött ! Jegyzőkönyvem van róla, hogy " RENDŐRI INTÉZKEDÉS NEM TÖRTÉNT " a volt ügyfél kissé zavartan, de távozott a rendőrök kérésére. A Bíróság 50.000.-HUF-ra büntetett GARÁZDASÁG címen, amit fellebbeztem ! A banki alkalmazottak közül senki nem hívott orvost, Mentőt, pedig tudták hogy cukros vagyok. Máshol viszont előzékenyek , segítőkészek, látván hogy húzom a jobb lábamat. ÉN vegyes érzelmekkel , de határozott szándékkal fordulok az emberek felé, legyen az egészséges vagy beteg !!!

sziasztok énis ideg epileciás vagyok meg mackos hajdu bihar megyében keresem a tásam

Igen, nem egy ember betegsége határozza azt meg hogy megszeretem-e vagy sem. :)

Sziasztok Földlakók!
Ki számít egészségesnek?
Alapjában véve az ego az, ami meghatározza, ki kivel fog összejönni. Persze ehhez társul egy fajta jövő kép, a megvalósítandó álmok sora is! Engem sosem zavart, ha egy lány nem olyan mutogatni való darab volt, mert nekem nagy az egom! A lányok rendszerint egy délceg ifjú titánt keresnek akire büszkék lehetnek, és az árnyékukban rájuk is vetül némi fény! Mivel nem rólam mintázta Angelo a dávid szobrot, persze nem azért, mert akkor még nem éltem :-) engem inkább az életvitelem miatt szeretnek meg a lányok. Nem értem miért, de hozzám rendszeresen sodorja a sors a sérült lányokat. Azt tapasztaltam Én is, hogy az első benyomás a fontos. A kémia :-) . De utána már az a döntő, hogy találnak e közös elfoglaltságot (hobby-t) vagy sem, amiben kiteljesednek.
Azt javaslom, mindenki tartson egy őszinte önvizsgálatot és tegye helyére a dolgokat az életében! Nekem is sokszor kell effélét tennem, mert valahol 28-30 éves koromban megállt az idő és amikor nem nézek tükörbe, akkor lelki szemeim előtt egy 30 körüli férfit látok. Persze a lányok nem akarnak a saját apjukkal randizni, ami nekem sokszor fel sem tűnik :-)
Nos! Legyen szép a napotok! Ne sokat agyaljatok, éljétek az életeteket! Úgy még nem volt, hogy valahogy ne lett volna :-)